Semmivel nem lehet úgy feldühíteni az antiszemitákat, mint a zsidó Nobel-díjasok számának felemlegetésével, a magyarországiakat pedig azzal, ha emlékeztetjük őket arra, hogy a tizenhárom magyar díjazottból is nyolc zsidó.
„Tudom, hogy ki kell húznom addig” – R. M. Steinman
Néhány szóban bemutatjuk a legfrisebb díjazottakat, kezdve azzal az emberrel, aki egészen biztosan nem lesz ott Nobel halálának évfordulóján, a december 10-i díjátadón. Ralph Marvin Steinman z”l kanadai zsidó immunológus és sejtbiológus, a New York-i Rockefeller Egyetem kiválósága tragikusan fiatalon elhunyt. Halála azután következett be, hogy a bizottság már neki ítélte a kitüntetést, de még az előtt, hogy a döntést nyilvánosságra hozták volna. Nobel-díjat nem adnak soha poszthumusz, ebben az esetben később döntik el, mi legyen a díjjal, hiszen azt már odaítélték Steinmannak, mielőtt távozott az élők sorából. Mint kiderült, a hasnyálmirigy-rákban haldokló tudós humorizált azzal, hogy meg kéne várni, míg megvan a bejelentés: „Tudom, hogy ki kell húznom addig. Ha elmentél, már nem kapod meg. Ki kell húznom addig.”
Montrealban született 1943. január 14-én, a McGill Egyetemen diplomázott, 1968-ban a Harvardon szerezte másoddiplomáját, rezidens orvosi működését a Massachusetts General kórházban folytatta. 1973-ban, a doktori címének megvédését követően a Rockefeller Egyetem Zanvnil A. Cohn laboratóriumában dolgozva megalkotta a dendrikus sejt fogalmát. A Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-bizottság bejelentette, hogy a 2011-es Nobel-díj felét a dendrikus sejtek és az adptív immunitásban játszott szerepének felfedezésének elismeréseképp neki ítélik. (A díj másik felét megosztva Bruce Beutler és Jules A. Hoffmann kapta a „a nem specifikus immunrendszer aktiválása terén elért felfedezéseikért.”)
Steinmant gyászolja felesége, Claudia és három gyermeke: Adam, Alexis és Lesley.
A jiddis melámed unokája – S. Perlmutter
Két amerikai kutatócsoport szupernovák távolodási sebességét vetették össze távolságukkal. (A szupernova a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, mely során a csillag összsugárzása – néhány hónapon keresztül – egy átlagos galaxiséval vetekszik.) 1929-ben Edwin P. Hubble amerikai csillagász fedezte fel, hogy a világegyetem tágul, a csillagrendszerek egyre távolodnak tőlünk. Sokáig úgy gondolták – és ez tűnt logikusnak –, hogy az univerzum tágulása egyre lassul, ők azonban ehelyett azt tapasztalták, hogy az objektumok távolabb vannak egymástól,mint amilyen távolságra lenniük kellene az addig feltételezett normál tágulási sebesség mellett: nem lassul a tágulás, hanem éppen ellenkezőleg, gyorsul. A gyorsulást egy szokatlan gravitációs tulajdonságú, nem vonzó, hanem taszító kozmológiai anyagfajta (az Einstein által bevezetett úgynevezett kozmológiai állandó) létezése magyarázhatja. A tizennégymilliárd évre datált ősrobbanás után hosszú ideig lassuló volt a tágulás, de később (nagyjából öt-hatmilliárd évvel ezelőtt) gyorsulóba váltott, a feltételezések alapján a sötét vagy láthatatlan energia hatására. Az továbbra is rejtély, hogy miféle energia ez a bizonyos sötét energia – talán ez a probléma a mai fizika legnagyobb talánya. Annyit tudunk csupán, hogy a sötét energia alkotja az univerzum nagyjából háromnegyedét.
Az amerikai kutatócsoportok egyike, amelyet Saul Perlmutter vezetett, 1988-tól foglalkozott a témával, és 1998-ban jelenttette meg a gyorsulva táguló világegyetemről szóló felfedezést. A kutatók az úgynevezett 1a típusú szupernovákat vizsgálták, amelyek méretük szerint nagyjából akkorák, mint a Föld, de akkora energiával sugároznak, mint a Nap. Nagyjából félszáz távoli szupernóva mozgását elemezték és meglepődve tapasztalták, hogy a fényük jóval tompább volt a vártnál. Újra és újra ismételt elemzések ugyanazt az eredményt hozták. Azt a nehezen hihető következtetést vonták le ebből, hogy az univerzum gyorsulva tágul. A felismerés megerősítésre szorul, a NASA legfőbb céljai között az újabb bizonyítékok keresése áll.
Perlmutter 1959-ben született az illinois-i Champaign-Urbanában háromgyermekes családba, melynek feje a híres Daniel D. Perlmutter professzor volt. (Az anyai nagypapa, Samuel Davidson, aki anno még jiddist tanított, a besszarábiai Florestiből menekült Kanadába még 1919-ben.) Perlmutter 1981-ben magna cum laude diplomázott a Harvardon, 1986-ban pedig a másoddiplomát szerezte meg Berkeleyben, a Kalifornia Egyetemen. Példaképe a szupernova-kutatásban Luis Alvarez volt, aki 1968-ban kapott Nobel-díjat.
Perlmutter megosztva kapta a díjat két másik amerikai születésű tudóstársával; egyikük az Ausztráliában dolgozó Brian Schmidt, a másikuk a Johns Hopkins egyetem kitűnősége, Adam Reiss.
Akit kinevettek – D. Schechtman
A zsidó államnak idén megvan a negyedik kémiai Nobel-díjasa Ada Jonát (2009), Avram Hersko (2004) és Aaron Ciechanover (2004) után. Daniel Schechtman nem csak zsidó, de izraeli is, és e minőségében a tizedik Nobel-díjas (a lenti táblázatban megjelöltük az izraelieket). 1941-ben született Tel-Avivban, 1972-ben doktorált a haifai műszaki egyetemen, a Technionon. Később az Egyesült Államokban teljesedett ki tudományos karrierje: az ohiói Wright Patterson légibázison lévő kutatóintézetben kapott megbízást, ahol évekig a titániumötvözetek mikrostruktúráját és metallurgiáját tanulmányozta. Később a Technionon, majd ismét Amerikában, a Johns Hopkinson dolgozott.
Mikor 1982-ben bejelentette, hogy olyan kristályos kémiai szerkezetekre bukkant, amelyek szemben állnak a természet törvényeivel, Schechtman köznevetség tárgya lett, és mikor ragaszkodott igazához és az általa kvázikristályoknak nevezett képződmények létezéséhez, kirúgták a kutatócsoportból, ahol dolgozott.
Azoknak, akik kiröhögték – köztük van a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling is – most jó alkalom kínálkozik arra, hogy megkövessék, mert egzakt módon bebizonyította igazát, sőt, Nobel-díjat kapott érte. Mint mondja, ebből az a tanulság, hogy a jó tudós alázatos, odafigyel másokra és nem feltétlenül hiszi el mindazt, amit a tudományos – vagy ma annak tartott – művekben olvas. Ma a Technion professzora, de tanít az Iowai Egyetemen is Amesben.
Zsidó Nobel-díjasok listája
Kémia: 26, ebből 4 izraeli
1905 - Adolph Von Baeyer
1906 - Henri Moissan
1910 - Otto Wallach
1915 - Richard Willstaetter
1918 - Fritz Haber
1943 – Hevesy György (magyar zsidó)
1961 - Melvin Calvin
1962 - Max Ferdinand Perutz
1972 - William Howard Stein
1977 - Ilya Prigogine
1979 - Herbert Charles Brown
1980 - Paul Berg
1980 - Walter Gilbert
1981 - Roald Hoffmann
1982 - Aaron Klug
1985 - Herbert Hauptman
1985 - Jerome Karle
1989 - Sidney Altman
1992 - Rudolph Marcus
1998 - Walter Kohn
2006 - Roger Kornberg
2009 - Ada Jonát (izraeli)
2011 - Daniel Schechtman (izraeli)
Közgazdaság: 24, ebből 2 izraeli
1970 - Paul Samuelson
1971 - Simon Kuznets
1972 - Kenneth Arrow
1973 - Wassily Leontief
1975 - Leonid Kantorovich
1976 - Milton Friedman
1978 - Herbert A. Simon
1980 - Lawrence Robert Klein
1985 - Franco Modigliani
1987 - Robert M. Solow
1990 - Harry Markowitz
1990 - Merton Miller
1992 - Gary Becker
1993 - Robert Fogel
1994 - Harsányi János (magyar zsidó)
1997 - Myron Scholes
2001 - Joseph Stiglitz
2001 - George A. Akerlof
2002 - Daniel Kahneman (izraeli)
2005 - Robert Aumann (izraeli)
Orvoslás: 51
1908 - Elie Metchnikoff & Paul Ehrlich
1914 - Bárány Róbert (magyar zsidó)
1922 - Otto Meyerhof
1930 - Karl Landsteiner
1931 - Otto Warburg
1936 - Otto Loewi
1944 - Herbert Spencer Gasser
1944 - Joseph Erlanger
1945 - Ernst Boris Chain
1946 - Hermann Joseph Muller
1947 - Gerty Cori (kikeresztelkedett)
1950 - Tadeus Reichstein
1952 - Selman Abraham Waksman
1953 - Hans Krebs & Fritz Lipmann
1958 - Joshua Lederberg
1959 - Arthur Kornberg
1964 - Konrad Bloch
1965 - Francois Jacob & Andre Lwoff
1967 - George Wald
1968 - Marshall Nirenberg
1969 - Salvador Luria
1970 - Julius Axelrod & Bernard Katz
1972 - Gerald Maurice Edelman
1975 - David Baltimore & Howard Temin
1976 - Baruch Blumberg
1977 - Rosalyn Sussman Yalow & Andrew V. Schally
1978 - Daniel Nathans
1980 - Baruj Benacerraf
1984 - Cesar Milstein
1985 - Michael Stuart Brown & Joseph Goldstein
1986 - Stanley Cohen & Rita Levi-Montalcini
1988 - Gertrude Elion
1989 - Harold Varmus
1994 - Alfred Gilman & Martin Rodbell
1997- Stanley B. Prusiner
1998 - Robert Furchgott
2000 - Paul Greengard & Eric Kandel
2002 - H. Robert Horvitz & Sydney Brenner
2006 - Andrew Fire
2011 - Ralph Marvin Steinman
Fizika: 48
1907 - Albert Abraham Michelson
1908 - Gabriel Lippmann
1921 - Albert Einstein
1922 - Niels Bohr
1925 - James Franck & Gustav Hertz
1943 - Otto Stern
1944 - Isidor Issac Rabi
1945 - Wolfgang Pauli
1952 - Felix Bloch
1954 - Max Born (kikeresztelkedett)
1958 - Igor Tamm & Il'ja Mikhailovich Frank
1959 - Emilio Segrè
1960 - Donald A. Glaser
1961 - Robert Hofstadter
1962 - Lev Davidovich Landau
1963 - Wigner Jenő (magyar zsidó)
1965 - Richard Feynman & Julian Schwinger
1967 - Hans Bethe
1969 - Murray Gell-Mann
1971 – Gábor Dénes (magyar zsidó)
1972 - Leon Cooper
1973 - Brian David Josephson
1975 - Benjamin Mottleson
1976 - Burton Richter
1978 - Arno Penzias; Pyotr Kapitsa
1979 - Stephen Weinberg; Sheldon Glashow
1990 - Jerome Friedman
1992 - Georges Charpak
1995 - Martin Perl ; Fredrick Reines
1996 - Douglas D. Osheroff ; David M. Lee
1997 - Claude Cohen-Tannoudji
2000 - Zhores I. Alferov
2003 - Vitaly Ginzburg; Alexei A. Abrikosov
2004 - H. David Politzer; David Gross
2005 - Roy Glauber
2011 - Saul Perlmutter
Irodalom: 12, ebből 1 izraeli
1910 - Paul Heyse
1927 - Henri Bergson
1958 - Borisz Paszternak
1966 – Smuél Joszéf Ágnon (izraeli)
1966 - Nelly Sachs
1976 - Saul Bellow
1978 - Isaac Bashevis Singer
1981 - Elias Canetti
1987 - Joseph Brodsky
1991 - Nadine Gordimer
2001 – Kertész Imre (magyar zsidó)
2005 - Harold Pinter
Béke: 9, ebből 3 izraeli
1911 - Alfred Fried
1911 - Tobias Michael Carel Asser
1968 - Rene Cassin
1973 - Henry Kissinger
1978 - Menáchem Begin (izraeli)
1986 - Elie Wiesel (magyar zsidó)
1994 - Simon Peresz (izraeli)
1994 - Jichák Rabin (izraeli)
1995 - Joseph Rotblat
Csak a jegyzőkönyv kedvéért állapítsuk meg: a muzulmánok száma ma körülbelül másfélmilliárd – közülük eddig összesen nyolc egyedet találtak alkalmasnak arra, hogy Nobel-díjjal tüntessék ki. A nyolcból négyen békedíjat kaptak, egy pedig irodalmi díjat. A reáltudományokban három (3) muzulmán Nobel-díjas van: egy fizikus, két orvos.
No comment. Ti azért csak kommenteljetek bátran. Ne feledjük: az antiszemitát semmivel sem lehet jobban hergelni, mint tényekkel.
Források: Wikipedia, Jewish Virtual Library, Associated Press, Jerusalem Post, Népszabadság Online
14 megjegyzés:
Eldrad írja:
Ne aggódj, a hitleristák ezt is megmagyaráznák a tőlük szokott színvonalon, valahogy így:
"Ezekcsakellopták másoktalálmányait, és amúgy is csak atomot építettek, amit jól rádobtak a japánokra, a többi meghazutség, és irakban nem is voltakvegyi fegyverek, meg a zsidóknak csak azér van ennyi Nobel- díjuk, hogy elfoglalhassák a világot. A Nobel. díj amúgy is csak egy újabb zsidó összeesküvés, kamu, hazugság, stb.
Elohim BesHamaim... :(((
Na, viccen kívül:
- Nem csoda ilyen teljesítmény mellett, hogy Izraelnek ennyire jól megy. É
Az a nép, melynek ilyen fiai- lányai vannak - még ha nem is mind lakik Izraelben - nagyon gazdag, nagyon fejlett, és mindenben vezető.
Különös, hogy amíg a 13milliós zsidóság 170 Nobel-díjast adott az emberiségnek - egészen hihetetlen arány! -, a Nobel-díjas izraeli zsidók száma kb. annyi, mint a magyar Nobel-díjasoké (akik javarészt szintén zsidók).
Ez vajon miért van?
Hajlamos vagyok azt hinni, hogy valamiféle... nemtudommilyen erő... Isten? ...csakugyan megmutatkozik a zsidókon keresztül... de ha igen, akkor ez az erő valamiért kihagyja az áldásból Izrael államot. Miért?
Miért hagyja ki Izrael Államot? Nagyon is sok szempontból áldott hely az.
Miért van olyan kevés izraeli Nobel-díjas, ha egyszer kb. a harmaduk zsidó?
Hogy lehet az, hogy egy ennyire hihetetlen teljesítményekre képes nép csak Izraelben nem teljesít olyan jól?
Azt hiszem, az Örökkévaló a zsidók oldalán van... de nem a mai Izrael állam oldalán. Csak rá kell nézni a térképre. A Nobel-díjasokra. A gazdasági mutatókra.
Senki sem lehet próféta a saját hazájában?
Na de visszatérve a Nobel-díjakra.
Magyarországon kb. 100ezer zsidó van, Izraelben kb. 6millió. Hatvanszor annyi.
Hogy lehet az, hogy kb. annyi Nobel-díjasuk van, mint nekünk, miközben vagy hatvanszor annyi zsidó él ott?
Ennél értelmesebben nem tudom megfogalmazni.
Amúgy Mokka, fogadd megkésett gratulációmat a sikeres betérésedhez. :-)
Aztán ügyes légy! Tudod: rajtad az Örökkévaló szeme, ha bűnbe esel, ha engedsz a rossz ösztöneidnek, keserves krokodilkönnyeket hullat.
Szerintem az ortodoxia túl mélyre ásott, manipulál a fogalmakkal és elkezdett bevándorlási hivatalt játszani, holott ehhez semmi köze, nem az ő dolga. Elég sajnálatosnak tartom, hogy Izrael jobbra tolódása az ő megerősödésüket is magával hozza. Szerintem egy tökös demokratikus államot kéne csinálni, olyat, mint az USA volt száz éve.
Szerintem az Örökkévaló miattuk nem tekint Izraelre, miattuk nem szereti Izraelt. Micsoda dolog megtiltani a zsidóknak, hogy a Templomhegyre lépjenek??? Ez ellene van mindennek! Mindenféle, csak általuk értett megfontolások alapján??? A Tórát a népnek írták, nem a beavatottak szűk körének és ezért tök világos, hogy mit kellene csinálni: elfoglalni az egészet, felépíteni a Harmadik Templomot, bemutatni az áldozatokat és bízva bízni, hogy történjék valami.
Templomhegy ügyben nem egészen értünk egyet, érzelmileg teljesen úgy vagyok vele, ahogyan te, ellenben nagyon nyomós halachikus érvek szólnak amellett is, hogy nem szabad felmenni, több komoly, szavahihető rabbitól hallottam, és nem csak tiltották, de meg is indokolták. A közeljövőben mindenképp lesz cikk a Templomhegyről és a Harmadik Templomról, mert engem is foglalkoztat a probléma.
...és emiatt Izrael állam az Örökkévaló előtt mindig csak egy közönséges ország marad.
Szerintem a zsidók - és főképp a rabbik - azért nem mennek a Templom-hegyre, mert félnek. Mert nem tudják, hogy mi fog történni. És ezért inkább húzzák-halasszák a dolgot.
Talán ez is a prófécia része. A Nép akkor mehet majd be oda, ha lesz elég hite hozzá.
Most még. Most még fél.
Józsué, Ezra szöges ostorral verné őket imára!
Teller Ede is mengmondta, ő is zsidó volt, hogy a magyar nyelven keresztül lett képes arra a teljesítményre, mármint a részecskefizika terén. Tehát nem kell elájulni ettől a listától, főleg, mert a Nobel díjak is meg vannak bundázva, elég, ha csak a béke Nobel díjakat nézzük!
Amúgy itt is felmeről az örök kérdés: most a zsidó az vallás vagy egy nép ? Mert itt a lista kapcsán mintha nép lenne. Mert ha nép, akkor miért is nem nemzetbiztonsági kockázat az izraeli-magyar kettős állampolgárság Magyarország számára ?
Na ez itt a kényes kérdés, nem az, hogy miért van olyan sok zsidó Nobel díjas.
Miért kellene felháborodni egy belterjes listán?
Fekete Károlynak:
Egy vicc szerint a hazugság fokozatai: a legalsó a "kegyes", fölötte van a "durva", és legfelül a "statisztika".
Hogy lehet ezt a kérdést így feltenni: "Magyarországon kb. 100ezer zsidó van, Izraelben kb. 6millió. Hatvanszor annyi.
Hogy lehet az, hogy kb. annyi Nobel-díjasuk van, mint nekünk, miközben vagy hatvanszor annyi zsidó él ott?"
Sehogy! Először is: amikor az első magyar megkapta a Nobel-díjat, akkor közel 1 millió magyarajkú zsidó élt arrafelé. Másodszor: azóta hány év telt el, száz? Összehasonlításul: Izrael Állam 1948-ban jelent meg a térképen. Első szűkös évtizedeiben az építéssel, a befogadással, a fennmaradással volt elfoglalva. Első Nobel-díja irodalmi volt, - ekkor az izraeli zsidók száma még csak 3 millió körül járt. Utána békedíjak jöttek, és csak 2000 után kezdtek záporozni a tudományos Nobel-díjak. Hány év telt el azóta? Hány év alatt érte el az izraeli díjazottak száma a patinás kultúrával rendelkező M.o. díjazottjainak számát? És ezzel vége lett a listának?
Legyünk optimistábbak - és objektívebbek!
Fekete Károlynak:
Egy vicc szerint a hazugság fokozatai: a legalsó a "kegyes", fölötte van a "durva", és legfelül a "statisztika".
Hogy lehet ezt a kérdést így feltenni: "Magyarországon kb. 100ezer zsidó van, Izraelben kb. 6millió. Hatvanszor annyi.
Hogy lehet az, hogy kb. annyi Nobel-díjasuk van, mint nekünk, miközben vagy hatvanszor annyi zsidó él ott?"
Sehogy! Először is: amikor az első magyar megkapta a Nobel-díjat, akkor közel 1 millió magyarajkú zsidó élt arrafelé. Másodszor: azóta hány év telt el, száz? Összehasonlításul: Izrael Állam 1948-ban jelent meg a térképen. Első szűkös évtizedeiben az építéssel, a befogadással, a fennmaradással volt elfoglalva. Első Nobel-díja irodalmi volt, - ekkor az izraeli zsidók száma még csak 3 millió körül járt. Utána békedíjak jöttek, és csak 2000 után kezdtek záporozni a tudományos Nobel-díjak. Hány év telt el azóta? Hány év alatt érte el az izraeli díjazottak száma a patinás kultúrával rendelkező M.o. díjazottjainak számát? És ezzel vége lett a listának?
A - nem százezres, hanemm majd milliónyi - magyar zsidóság egy 15, majd 10 milliós ország alapépítményei, keretei között szerezte meg a díjakat, nagyjából száz év alatt. Az izraeli zsidók egy 3, majd 8 milliós állam adottságai között, nagyjából 20 év alatt.
Szóval, kinek a teljesítménye nagobb, mégpedig sokszorosan?
Legyünk optimistábbak - és főleg objektívebbek!
Martin Luther King is posztumusz kapta meg a béke Nobel-díjat ha jól tudom. A magyar származású zsidó Nobel-díjas akkor most magyarnak vagy zsidónak számít? Mert ha vallási alapon tekintjük akkor kéne keresztény, buddhista, ateista stb kategóriákat is bevezetni, ha pedig nemzeti alapon nézzük akkor a zsidó nem zsidó hanem magyar, a különbségtétel értelmetlen.
Egyszerű, azért van annyi Nóbel-díjatok mert "ti" osztogatjátok magatoknak!
Megjegyzés küldése